ENDE

„A feledékenység biológiája”

A Kutatók Éjszakája eseménysorozat részeként tartotta meg lendületes és izgalmas előadását a Gyógyszerésztudományi Karon Jánosa Gergely, a PTE Gyógyszerészi Biológiai Tanszék munkatársa szeptember 26-án. „A feledékenység, avagy a ‚Hová is tettem?’ biológiája” című előadásában a memória működésének komplex világába nyerhettek betekintést a résztvevők. 

„Miért is jöttem be ide? Bezártam az autót? És hova is tettem a kulcsot?” – merül fel bennünk gyakran kérdés, abba azonban kevesen gondolunk bele, hogy a mindennapok ilyesféle apró feledékenységei mögött valójában mennyire összetett folyamatok zajlanak bennünk, illetve, hogy ezek komoly tudományos háttérrel magyarázhatók. 

Az emlékezet életünk minden aspektusában fontos szerepet játszik; formálja az identitásunkat, megszabja, hogy kik vagyunk – hangsúlyozta Jánosa Gergely. Az agyunkban több milliárd idegsejt szinapszisokon keresztül kommunikál, és minden új tanult mozdulat vagy információ újabb kapcsolatokat hoz létre.

Gyakori tévhit, hogy az agyunknak csak 10 %-át használjuk, ez érték valójában körülbelül 16 % körül van, azonban 

az agyunk kapacitását soha nem tudjuk teljesen kihasználni, ugyanis ehhez rengeteg energiára lenne szüksége. Amíg ez az energiaigény például a kutyák esetében csak a napi bevitel 5%-át jelenti, a majmoknál már kétszer ennyi, az embernél pedig 20%.

Anno kiszámoltam, hogy ez nagyjából 60 db kockacukornak felel meg – mondta az előadó, majd hozzátette: „legközelebb indokolhatjuk ezzel azt a második szelet süteményt. ábra egy agyról

Múltból a jövő felé. Ismerd meg a PTE megújult arculatát!

Az agyunk másodpercenként 16 GB információt képes érzékelni, majd ennek egy részét el is raktározza, legyen szó tudatos vagy automatikus tanulásról. Az emlékeink nem fizikai dolgok, csak idegsejtjeink kommunikációjának, „molekuláris hadviselésének” mintázata, így az emlékezés általában nem is egy helyen történik meg. Az idegsejtek bizonyos mintázatok alapján kommunikálnak egymással – ez olyan, mint egy dominósor: ha egy elem hiányzik, az egész rendszer borul és nem tudunk visszaemlékezni. Legalább háromféleképpen felejthetünk: van, hogy eleve nem kódoljuk be az információkat, mert egyszerűen nem értünk mindent vagy nem figyelünk eléggé, van, amikor nem tudjuk előhívni, amit szeretnénk, ez a jól ismert „itt van a nyelvem hegyén” eset. A felejtés harmadik módját tárolási hanyatlásnak nevezzük; 25 perc elteltével már csak a 60%-ára emlékszünk annak, amit elraktároztunk. 

A résztvevők átfogó képet kaphattak a memória működéséről, az emlékezés módjairól, a figyelemhiányos hiperaktivitásról, azaz az ADHD-ról, a demencia tüneteiről és hatásáról, a hiperamnéziáról, a soha semmit el nem felejtés ritka adottságáról, ami áldás és átok is egyaránt – Jánosa Gergely így fogalmazott: az idő sok sebet begyógyít, de plasztikai műtétet azért nem végez. Az előadó személyes példákon keresztül hozta közelebb a hallgatóságot a témához: mesélt például arról, hogy milyen élmény volt, amikor egy autóbaleset után amnéziát tapasztalt meg, és arról is, hogyan él együtt az ADHD-jával.

műanyag agy

Különösen érdekes része volt az előadásnak a mnemotechnikák, azaz különböző emlékezési technikák bemutatása. A résztvevők megtudhatták, hogy miért vannak a telefonszámok részekre bontva, hogy hogyan segíthetnek a dallamok vagy az asszociációk, és miért működnek a szürreális képek. Az alvás fontosságát külön kiemelte az előadó – nem véletlenül töltjük az életünk egyharmad részét, kb. 27 évet vele. Mélyalváskor és a REM fázisokban raktározza el az agyunk az információkat, ezt szilárdításnak nevezzük. Fontos tudni tehát, hogy nem érdemes egész éjszaka fennmaradni egy vizsga előtt, mert azzal csak többet rontunk a helyzetünkön – legalább három órát muszáj aludni, ez a minimum. 

Az előadás végére mindenki hazavihetett legalább egy jó kifogást a felejtésre („nem kódoltam be rendesen”, „interferencia történt”, „az agyam csak szelektált”), de ami még fontosabb: sok-sok hasznos tanácsot és egy újfajta tiszteletet az emlékezet iránt. 

ptecsalád tanulmányok tudomány
Gyógyszerésztudományi Kar
Pécs
HASONLÓ TARTALMAK